1. Kire vonatkozik a munkahelyi kockázatbecslés elvégzésének kötelezettsége?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XLIII~törvény 54. § {2) bekezdése rendelkezik a munkáltatók általános kockázatértékelési kötelezettségéről, ennek értelmében:



„(2) a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát, veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre,a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.”

A 2000. évi XXV. kémiai biztonsági törvény szerint:

„ a kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős”

2. Mi jelent a kockázatbecslés?

A kockázati forrás(ok) okozta expozíciót követően, meghatározott feltételek mellett az embert vagy környezetet érintő káros hatás(ok)/esemény(ek) valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata, beleértve a kísérő bizonytalanságok azonosítását. A kockázatbecslés magában foglalja a veszély azonosítását, a veszély jellemzését, az expozícióbecslést és a kockázat jellemzését.

3. Mi a kockázatbecslés célja!…

Képessé tenni a munkaadót arra, hogy hatékony intézkedések, hozzon a munkavállalók biztonsága és, egészségvédelme érdekében, azért hogy a foglalkozási eredetű kockázatok elkerülhetők legyenek, de legalábbis elfogadható szintre csökkenjenek. Ennek érdekében meg kell oldani az alábbi feladatokat:
- veszélyforrások, kockázatok megismerése
- kockázat mértékének meghatározása becsléssel
- a nem hatásos kockázati szint ismerete (határérték)
- intézkedés a kockázat csökkentésére

4. Meddig kapnak haladékot a munkáltatók a kockázatbecslés dokumentumainak benyújtásához?

A munkavédelmi törvény hatályos módosítása szerint a már működő gazdálkodó szervezeteknek a munkahelyi kockázat értékelést legkésőbb 2XXX. december 31. napjáig el kell végezniük.

5. Ki ellenőrzi és szankcionálja a munkahelyi kockázatbecslés elvégzésének elmulasztását?

Az ÁNTSZ, valamint a Megyei (fővárosi) Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőségek.Az 1993. évi XCIII. Törvény 2001. évi módosítása értelmében:
20.§ (1) A Munkavédelmi törvény 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tói 10 000 000 Ft-ig terjedhet.

6. Melyek a kockázatbecslés elkésztésénél figyelembe veendő jogszabályok, szabványok?

1993. év XCIII. Törvény a munkavédelemről; 2000. évi XV. Törvény a kémiai biztonságról;
25/2000. (IX. 30.) Eü. M.-Sz.Cs. M. együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról;
8004/2000. (EüK. 22.) Eü. M. Tájékoztató az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről. IV. rész., 18/2001.(IV.28.) Eü.M. rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok el1eni védelméről; MSZ-05-20.0510/1-1989 . Felület-kikészítő berendezések biztonságtechnikai követelményei 98/2001.(VI. 15.) Kormány Rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.