Magyarországon közel 50 bolhafaj fordul elő. Többnyire egy-egy állat vérével táplálkoznak, nevük is ennek megfelelő (pl. kutyabolha, macskabolha stb.). Számos olyan bolha van azonban, és ilyen az emberbolha is, mely megszokott gazdáján kívül más állatból, így a sertésből is szív vért.
Teste a vérszíváshoz alkalmazkodott, szőrzete hátrafelé irányul, kiálló részek nincsenek rajta, tehát alakja igen alkalmas a szőrben, ruházatban való gyors előre-haladásra és tartózkodásra.
Elsősorban passzív úton terjed. Az erősen elbolhásodott helyről a felkapaszkodott bolhát az ember viszi magával, majd a bolha leugrik, petét rak és elszaporodik. Egyik emberről a másikra alkalmanként át is ugorhat, sőt egyik helyiségből a másikba át is vándorol. Hosszabb ideig (pl.: több hónapig) takarítatlan lakásban, ólban, istállóban található szerves anyagban hihetetlen mértékben elszaporodhat. A házi állatok is szerepet játszhatnak terjesztésében.
Különösen kedvezőek számára a rögzített pad- és széksorok közötti nehezen takarítható hézagok, így a színházak, mozik és járművek, valamint a nyirkos, földes szobák padlója.
A bolhairtás során ugyanis a terület teljes padlózatát permetezéses kezelés alá kell vetni. Nem elég sajnos csak azt a helyiséget kezelni, ahol úgy érzik vannak. A permetezéskor a padlózatot, és a padlózaton elhelyezett szőnyegeket is kezelni kell
• bolhairtás permetezéssel (tartós hatású felületkezelés)
• hidegköd és füstképzés (a permetezéssel történő bolhairtás kiegészítő műveletei, erős zsúfoltság esetén)
• bolhairtás porozógéppel (pincékben, továbbá nehezen kezelhető porózus felületeken)
